Tanév-indító gondolatok

ÉS MÉGIS…

Lélekpróbáló hetek vannak mögöttünk és előttünk, nehéz hitelesen bármilyen erősítő, vigasztaló szót mondani. Napok óta keresgélem, mibe kapaszkodhatnánk az új tanév kezdetén, amikor minden ezerszer nehezebb, mint máskor – pedig „máskor” sem volt könnyű…

Most, amikor már minden szinten felborulni látszik az egyensúly, hol keressük a „Rendet”? Lassan már azt is meg kell köszönnünk, hogy feljön a Nap, és végül mégiscsak esik pár csepp eső.

ÉS MÉGIS.

Július végén barátom, a hársfa, a megkülönböztetett bánásmód ellenére lehullajtotta összes levelét, és pusztulásnak indult. Átéltem, milyen az: könnyekkel öntözni egy fát. Pár napja azonban - egészen váratlanul - új rügyeket bontott, beborította magát a megújulás reményével… Üzenetet küldött.

A tőle nem messze álló fiatal gesztenyefát esernyővel védtem a tűző naptól egész nyáron, de egyedül kevés voltam a megmentéséhez. A füvek is segítségére siettek. Az egész kert kiégett, csak a kicsi gesztenyefa körül erősödtek meg a fűszálak, hogy körül ölelve a fa tövét, megtartsák azt a kevés nedvességet, ami jut neki. Ők is üzentek.

Én pedig továbbadom a fák és füvek igaz történeteit. Mert történjék bármi, körül kell ölelni a gondoskodásra szoruló „gesztenyefákat”, bízni kell bennük, hogy ők majd okosabban, szebben, jobban csinálják, mint mi. Ha nem lesz, aki megtanítja őket arra, hogy másként is élhetnének, mint ahogy mi tettük, ha nem lesz, aki eszközöket, módszereket ad a kezükbe, amit használhatnak, fejleszthetnek, ha nem lesz, aki körül öleli őket aszály idején, ha nem lesz, aki beborítja őket a jövő reményével – hát akkor tényleg, mi lesz ezzel a világgal?

Bármilyen nehéz, meg kell próbálnunk a megtépázott, viharvert és kiégett kertekben mégiscsak új rügyeket fakasztani a védtelen gesztenyefák megmentése érdekében. Van egy mély, belső igazság, amiben még bízni lehet, s ami az emberből éppúgy kipusztíthatatlan, miként a növényekből és az állatokból. Csak erre érdemes figyelni, minden más a múlandó kategóriába tartozik.

Erőt, kitartást, bátorságot és sok nehézség-felülíró örömet kívánok az új tanévre pedagógusoknak, szülőknek, gyerekeknek egyaránt! Megmerítkezést e mély, belső igazságban...

(forrás: Boldizsár Ildikó - https://www.facebook.com/ildizsar/about - 2022.09.05.)